Egy új vizsgálat szerint csökkenhet az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásának esélye azoknál a gyerekeknél, akiknek az édesanyja a várandósság alatt periodontális kezelésben (foggyökérhártya-gyulladás kezelése) részesült.
Carl Bose és mtsai 306 kétéves gyerek adatait gyűjtötték össze, akiknek az édesanyja részt vett a MOTOR (Maternal Oral Therapy to Reduce Obstetric Risk; Anyai orális kezelés szülési kockázat csökkentésére) elnevezésű vizsgálatban. Az anyákat vagy egy periodontális kezelési csoportba jelölték, ami fogkőeltávolítást és gyökérkezelést jelentett a második trimeszter elején, vagy egy késleltetett kezelési csoportba, melynek tagjai a szülés után részesültek periodontális ellátásban. Kétéves korban a gyerekeket aszerint osztályozták, hogy magas vagy alacsony kockázatnak voltak-e kitéve idegfejlődési zavarok tekintetében (a „magas kockázatúként” besorolt gyerekek koraszülöttek vagy gesztációs korukhoz képest kicsik voltak).
A kutatók minden gyereknél felvették a módosított kisgyermekkori autizmus kérdőívet (M-CHAT), és úgy találták, hogy azoknak a gyerekeknek, akiknek az édesanyja csak a szülés után részesült periodontális ellátásban, nagyobb valószínűséggel volt pozitív M-CHAT pontszámuk (azt mutatva, hogy nagyobb az autizmus valószínűsége), mint azoknak, akiknek az édesanyja a várandósság alatt részesült ellátásban. Ez a hatás nagyobb volt az alacsony kockázatú gyerekekre, mint a magas kockázatúakra. A periodontális betegség súlyossága kulcsfontosságú tényezőnek bizonyult, súlyos periodontális betegségben szenvedő anyák gyerekeinél – de nem enyhe vagy középsúlyos betegségben szenvedő anyák gyerekeinél – szignifikánsan magasabb volt a pozitív M-CHAT pontszám esélye.
A kutatók a gyulladáskeltő IL-6 citokin szintjeit is elemezték köldökzsinórvér-mintákban, illetve az édesanyáktól vett vérmintákban a kiindulási pontban és szülés után. Eredményeik szerint a pozitív M-CHAT pontszámokat mutató gyerekeknél magasabb IL-6-szintet mértek a köldökzsinórvérben születéskor, és azt, hogy az édesanyák IL-6 szintjei megemelkedtek a kezdő időpont és a szülés között. Ez szerintük arra utal, hogy a fokozott gyulladás a terhesség alatt összefüggésben van az ASD-szerű tünetek nagyobb esélyével a kétévesek körében, és azt, hogy a várandósság alatti periodontális kezelés a gyulladás csökkentése révén csökkentheti a gyerekeknél az ASD kialakulásának esélyét.
A kutatók megjegyzik, hogy eredményeik összhangban vannak más kutatásokkal, melyek szerint a terhesség alatti periodontális betegség összefüggésben van számos nem várt eseménnyel, beleértve a koraszülöttséget, visszamaradott magzati növekedést és a preeclampsiát is.
Állatvizsgálatokat is idéznek, melyek azt mutatják, hogy a szájban lévő kórokozóknak való expozíció fetoplacentáris gyulladást okozhat, ami cserébe az agy fehérállományának károsodását eredményezheti, ami embereknél autizmushoz hasonló idegfejlődési rendellenességekhez vezethet. Noha figyelmeztetnek, hogy a kutatásuknak vannak korlátai. Például, megemlítik, hogy az M-CHAT-re támaszkodtak, amit korábban a korlátozott prediktív értéke miatt bírálták, és nem követték nyomon, hogy mely gyerekeknél alakult ki ténylegesen ASD.
—
“Antepartum periodontitis treatment and risk of offspring screening positive for autism spectrum disorder,” Carl Bose, Gregory C. Valentine, Kamaira Philips, Kim Boggess, Kevin Moss, Silvana P. Barros, Julie Marchesan, Di Wu, Thomas
M. O’Shea, Myriam Peralta-Carcelen, Ricki Goldstein, Rajam Ramamurthy, és James D. Beck, Journal of Perinatology, 2023.01.25. (online). Cím: Gregory Valentine, gcvalent@uw.edu.