Egy új vizsgálat szerint az autizmus spektrumzavarral (ASD) élő gyerekek tüneteinek súlyosságát nem befolyásolja a szoptatás hossza, illetve, hogy édesanyjuk szoptatott-e egyáltalán.
Marianne Peries és mtsai 243 gyermek adatait gyűjtötte össze, akik részt vettek az ELENA elnevezésű hosszú távú vizsgálatban, mely ASD-s gyerekek fejlődési pályáink alakulását vizsgálja. Megjegyzik, hogy „A szoptatás megkezdésének gyakorisága hasonló volt az általános populációéhoz, és a még hat hónapos korban is szoptatott gyermekek aránya magasabb volt.”
Többszörös értékelés alkalmazásával a kutatók az ASD tüneteinek klinikai súlyosságát mérték minden gyermeknél. Arról számolnak be, hogy
„Eredményeink nem mutatnak összefüggést a szoptatás megkezdése vagy hossza és az ASD klinikai súlyosságának megelőzése között.” Továbbá szerintük „A szoptatás hossza és az IQ közötti pozitív összefüggés általános populációban megtalálható bizonyítékait nem találtuk az ASD-s gyermekekből álló mintánkban.”
Arra következtetnek, hogy bár korábbi vizsgálatokból van némi bizonyíték, mely szerint a hosszabb szoptatási időszak és/vagy a predomináns szoptatás jelentős mértékben kötődik ahhoz, hogy egy gyermeknél kisebb eséllyel alakul ki ASD, „eredményeink nem támasztják alá az ASD nagyobb klinikai súlyossága elleni megelőző szerepet.”
Bár a kutatók megjegyzik, hogy vizsgálatuk elég kicsi volt, és hogy az általuk vizsgált gyerekek (akiket a teljes ELENA kohorszból választottak ki, mert szüleik teljes képet nyújtottak a szoptatási előzményeikről), magasabb IQ-val és magasabb szintű adaptáció képességekkel rendelkeztek, mint az ELENA kohorsz más résztvevői, ami korlátozza eredményeik általánosíthatóságát.
—
“Breastfeeding is not a risk factor for clinical
severity in autism spectrum disorder in children
from the ELENA cohort,” Marianne Peries, Fany-
ny Duhr, Marie-Christine Picot, Barbara Heude,
Jonathan Y. Bernard, és Amaria Baghdadli, Natu-
re Scientific Reports, 2023. január (free on-line).
Cím: Amaria Baghdadli, rech-clinique-autisme@
chu-montpellier.fr.