Az autizmus előfordulása folyamatosan és fokozatosan növekszik: az 1980-as években még ritka állapotnak tartott, 5000 gyermekből egyet érintő betegség mára a leggyakoribb gyermekkori neurológiai kórképpé vált: az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának (CDC) 2022-ben közzétett legfrissebb adatai szerint 36 gyermekből 1. Így Dr. Nicola Antonucci neuropszichiáter, kutató, számos publikáció szerzője, a Bariban található Autizmus Biomedikai Kezelési Központ tudományos igazgatója az április 2-i Autizmus Világnap alkalmából.
„Tudatosítanunk kell, hogy az autizmus környezeti rendellenesség is. Ez az új dimenzió csak néhány éve jelenik meg a WHO honlapján, amikor a rendellenességgel kapcsolatos eseteket tárgyalja.
Ezért az autizmust már nem lehet pusztán genetikai rendellenességként leírni, hanem egyes gyermekek esetleges genetikai sérülékenységének kölcsönhatásaként, akik egy vagy több környezeti tényező hatására megbetegszenek” – mondja a szakértő. „Az autizmus nem egyszerűen rendellenesség, hanem organikus betegség. Egy nemrégiben készült nagyszabású tanulmány, amely mintegy 2,5 millió ember orvosi adatait vizsgálta, az autizmussal élő felnőtteknél a normálisnál lényegesen több egészségügyi állapotot talált, többek között gyomor-bélrendszeri rendellenességeket, epilepsziát, diszlipédiát, látás- és halláskárosodást, magas vérnyomást, autoimmun betegségeket, asztmát és allergiát’.
„Emellett egyre világosabbá válik, hogy milyen típusú agyi károsodás akadályozza ezeket a gyermekeket a kommunikációban, a tanulásban és a viselkedés megváltoztatásában. Egy svájci kutatócsoport által nemrégiben közzétett áttekintés világosan összefoglalta az autizmus megismerésének új mérföldkövét, mint egyfajta gyulladásos „enkefalopátia” (az agy szenvedése, tehát organikus betegség), amelyet az agy neurogliasejtjeinek: a mikroglia, az asztrociták és az oligodendrociták kóros károsodása vált ki. Így számos újabb tanulmány egyre egyértelműbben írja le az autizmust neuroinflammatorikus alapú betegségként. Egyedi gyulladásos hálózat jön létre, amely a krónikus expozíció miatt önellátó és krónikus, és nem teszi lehetővé az idegsejtek „normális” fejlődését és működését – teszi hozzá Dr. Antonucci.
„A neuroinflammáció ellen olyan molekulák segítségével kell fellépnünk, amelyek képesek a neurogliasejtek irányítására hatni. Az egyik hatékony megközelítés minden bizonnyal az ultramikronizált palmitoylethanolamid (PEA-um), egy olyan molekula, amely ismert neuroinflammatorikus és neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkezik” – mondja a szakértő. „Már több éve vizsgáljuk kollégámmal, Dr. Dario Siniscalcóval, a Campania Egyetemről, az endocannuláris rendszer szerepét a neuroinflammációban. Dario Siniscalco, a Campaniai Egyetem munkatársa, az endokannabinoid rendszer szerepét vizsgáljuk a gyermekkori autizmusban, monocita és makrofág sejtmodellt tanulmányozva; rávilágítottunk az endokannabinoid rendszer erős részvételére, amelynek szabályozása kulcsfontosságú a neuroinflammációs folyamatok szabályozására és csökkentésére irányuló kísérletben. Tudjuk, hogy a palmitoylethanolamid képes fokozni az endokannabinoid rendszer aktivitását, és ultramikronizált formában alkalmazva képes hatni a neurogliasejtek (mikroglia és asztrociták a primisben) által kifejezett specifikus receptorokra, így kiváló jelöltnek bizonyul az autizmusra jellemző neuroinflammatorikus folyamatok szabályozására az agyban. Az autizmus terápiájában alkalmazott ultramikronizált palmitoylethanolamidról szóló első tanulmány óta pedig a mai napig számos tanulmányt publikáltak a világ különböző részein működő kutatócsoportok az elmúlt nyolc évben pontosan a molekula hatékonyságáról”.
(forrás:https://www.gazzettadiroma.it)