Egy James Morton és munkatársai által végzett új multinacionális vizsgálat komoly új bizonyítékokkal szolgál a bélrendszer mikrobiomjának változásai és az autizmus spektrumzavar (ASD) közötti kapcsolatra.
A vizsgálatban észak-amerikai, dél-amerikai, európai és ázsiai kutatók létrehoztak egy algoritmust 25 olyan adathalmaz újraelemzésére, melyek autista és neurotipikus kontrollok információit tartalmazták.
Rob Knight, a tanulmány egyik társszerzője szerint „Ezelőtt csak füstünk volt, ami a mikrobiom autizmusban való érintettségét jelezte, most tüzünk van.”
Az adathalmazok között volt 10 mikrobiom adathalmaz és 15 egyéb adathalmaz, melyek az étrendi szokásokról, a sejtanyagcsere termékeiről, citokinprofilokról, és humán agyi génexpressziós profilokról tartalmaztak információt. Az algoritmus minden adathalmazon belül megtalálta az autisztikus és neurotipikus egyének legjobb kor és nem szerinti párosításait.
„Ahelyett, hogy vizsgálatokon belüli átlagos kohorsz eredményeket hasonlítottunk volna össze,” – mondja a tanulmány társszerzője, Gaspar Taroncher-Oldenburg – „inkább minden párt egy külön adatpontként kezeltünk, és így több, mint 600 ASD-kontroll párt tudtunk egyszerre elemezni, melyek megfeleltek egy több, mint 1200 gyereket tartalmazó valós kohorsznak.” Ez lehetővé tette számukra, hogy megbízhatóan azonosítsanak olyan mikróbákat, melyek nagymértékben különböznek az ASD-s egyének és a neurotipikus kontrollok között.
A kutatók szerint az elemzésük olyan autizmus-specifikus metabolikus útvonalakat azonosított, melyek adott humán bélmikróbákhoz kötődnek. Ezek az útvonalak összefüggést mutattak az ASD-s egyéneknél megfigyelt agyi génexpresszió-változásokkal, az étrendi korlátozásokkal, és a gyulladáskeltő citokinek profiljaival. Morton szerint „Korábban nem láttunk még ilyen világos átfedést a bélmikróbák és a humán anyagcsere-útvonalak között autizmusban.”
Hozzáteszi, hogy „Harmonizálni tudtunk különböző vizsgálatokból származó, látszólag különböző adatokat, és sikerült találnunk egy közös nyelvet, amivel egyesíteni tudtuk őket. Ezáltal azonosítani tudtunk egy mikrobiális azonosító jelet, ami több vizsgálat szerint is megkülönbözteti az autisztikus és neurotipikus egyéneket.”
Fontos, hogy a kutatók átfedést találtak az autizmushoz kötődő mikróbák és azon mikróbák között, melyeket egy James Adams és Rosa Krajmalnik-Brown által vezetett hosszútávú széklet mikrobióta transzplantációs vizsgálatban azonosítottak (lásd ARRI 2023, No.1.). Az eredményeket kommentálva Krajmalnik-Brown (aki a jelen vizsgálatban nem vett részt) azt mondja, hogy „Más szemmel, más szemszögből nézték ezt a dolgot, és validálták az eredményeinket.”
Rob Knight, a tanulmány egyik társszerzője szerint „Ezelőtt csak füstünk volt, ami a mikrobiom autizmusban való érintettségét jelezte, most tüzünk van.”
—
“Multi-level analysis of the gut–brain axis shows autism spectrum disorder-associated molecular and microbial profiles,” James T. Morton,
Dong-Min Jin, Robert H. Mills, Yan Shao, Gibraan Rahman, Daniel McDonald, Qiyun Zhu, Metin Balaban, Yueyu Jiang, Kalen Cantrell,
Antonio Gonzalez, Julie Carmel, Linoy Mia Frankiensztajn, Sandra Martin-Brevet, Kirsten Berding, Brittany D. Needham, María Fernanda
Zurita, Maude David, Olga V. Averina, Alexey S. Kovtun, Antonio Noto, Michele Mussap, Mingbang Wang, Daniel N. Frank, Ellen Li, Wenhao
Zhou, Vassilios Fanos, Valery N. Danilenko, Dennis P. Wall, Paúl Cárdenas, Manuel E. Baldeón, Sébastien Jacquemont, Omry Koren, Evan
Elliott, Ramnik J. Xavier, Sarkis K. Mazmanian, Rob Knight, Jack A. Gilbert, Sharon M. Donovan, Trevor D. Lawley, Bob Carpenter, Richard
Bonneau, és Gaspar Taroncher-Oldenburg, Nature Neuroscience, 2023. június 26. (online ingyenes). Cím: Gaspar Taroncher-Oldenburg,
gtaroncher@gmail.com.
—és—
“New research clarifies connection between autism and the microbiome,” hírközlés, Susan Reslewic Keatley, Simons Foundation, 2023.
június 26.