Érzékszervi problémák is szerepet játszhatnak az ASD-s egyének szerhasználatában

Egy új holland tanulmány szerint érzékszervi problémák is szerepet játszhatnak a szerhasználat emelkedett szintjében autizmus spektrumzavaros (ASD) egyéneknél.


Frank van den Boogert és munkatársai megjegyzik, hogy „az ASD-t a kábítószerekkel való visszaélés egyik kockázati tényezőjének tekintik, az ASD-vel élő személyeknél hatszor magasabb a kábítószerrel való visszaélés kockázata, mint az autisztikus vonásokkal nem rendelkező személyeknél.” Viszont azt mondják, hogy „Bár az összefüggést az autizmus spektrumzavar és a szerhasználat között széles körben kutatták már, az érzékszervi feldolgozási nehézségek és a szerhasználat közötti lehetséges összefüggés esetében nem ez a helyzet.”

A kutatók 101 ASD-s felnőttet kértek meg arra, hogy töltsenek ki két kérdőívet, a Serdülőkori/Felnőtt Szenzoros Profilt és az Alkoholfogyasztási Rendellenességek Azonosítási Tesztje – Fogyasztás című tesztet. A kutatók megállapították, hogy a „szenzoros feldolgozási nehézségek ASD-s felnőtteknél összefüggésben állnak az alkoholfogyasztással”, de szerintük további kutatások szükségesek annak meghatározására, hogy ezek az egyének „öngyógyítóak” vagy más neurobiológiai sebezhetőségekkel rendelkeznek a szerhasználat tekintetében.

A résztvevőket négy szenzoros kategóriába sorolták: szenzoros keresés, szenzoros érzékenység, szenzoros elkerülés, és alacsony regisztráció (magas szenzoros küszöbre és a válaszadás alacsony szintjére utal). A résztvevőket emellett három kategóriába osztották: nem ivók, nem veszélyes ivók és veszélyes ivók.

A kutatók arról számolnak be, hogy a „szenzoros feldolgozási nehézségek ASD-s felnőtteknél összefüggésben állnak az alkoholfogyasztással.” Az italfogyasztók az alacsony szintű regisztráció magasabb mértékéről, a nem veszélyes italfogyasztók magasabb szintű szenzoros érzékenységről, a veszélyes ivók pedig a nem ivókhoz képest magasabb fokú szenzoros keresésről számoltak be.

A kutatók szerint „A szenzoros feldolgozási nehézségek részben magyarázatot adhatnak a szerhasználatra ASD-ben.” Hozzáteszik, hogy „Akár ’öngyógyításra’ használják az alkoholt, akár más neurobiológiai gyengeségekkel van összefüggésben, további kutatások szükségesek nagyobb szabású utánkövetéses vizsgálatok formájában.”

“Sensory processing and alcohol use in adults with autism spectrum disorder,” Frank van den Boogert, Bram Sizoo, Yvonne H.A. Bouman,
Witte J.G. Hoogendijk, és Sabine J. Roza, Alcohol, 2023. augusztus 19. (online ingyenes). Cím: Sabine J. Roza, Department of Psychiatry,
Erasmus MC, Dr. Molewaterplein 40, 3015 GD, Rotterdam, Hollandia, s.roza@erasmusmc.nl.