ASD-s gyerekeknél gyakrabban fordulhat elő nyelőcsőgyulladás
Egy új tanulmány arról számol be, hogy az autizmus spektrumzavarokkal (ASD) élő gyerekeknél magasabb az oesophagitis, vagyis a nyelőcsőgyulladás aránya, mint neurotipikus társaiknál.
A tanulmányban Sonia Ballal és munkatársai 2104 életkor és nem alapján választott beteg oesophago-gastro-duodenoscopiás (EGD) vizsgálati eredményeit elemezték ki. Az EGD egy olyan vizsgálat, mely a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél (a béltraktus első szakasza) nyálkahártyájának vizsgálatára szolgál.
A vizsgálaton átesett gyermekek csoportjában 526 gyerek volt ASD-s, 526-nak fejlődési lemaradásai voltak, 1052-en pedig tipikusan fejlődő gyerekek voltak. A vizsgálat leggyakoribb oka a reflux volt.
A kutatók szerint míg az ASD diagnózisa nem volt független előjele a gyomor és vékonybél rendellenes mikroszkópos eredményeinek, a nyelőcső rendellenes leleteit jelentős mértékben előre jelezte. Arra következtetnek, hogy „Ezek az eredmények a felső szakasz endoszkópiás vizsgálatának jelentőségét hangsúlyozzák ASD-s gyermekeknél.”
—
“Comparing gastrointestinal endoscopy findings in children with autism, developmental delay or typical development,” Sonia A. Ballal, Saige Greenwell, Enju Liu, Timothy Buie, Jocelyn Silvester, Mckenzie Leier, Maura Filippelli, Athos Bousvaros, és Bridget Hron, Journal of Pediatrics, 2020.09.15. (online). Cím: Sonia A. Ballal, Boston Children’s Hospital, 300 Longwood Avenue, Boston, MA 02115, sonia.ballal@childrens.harvard.edu.
Az albinizmusban szenvedő gyermekeknél nagyobb az ASD valószínűsége
Egy izraeli vizsgálat szerint az okulokután albinizmusban (OCA), az albinizmus leggyakoribb formájában szenvedő gyerekeknél úgy tűnik, hogy fokozott az autizmus spektrumzavarok (ASD) valószínűsége.
Az OCA egy öröklődő állapot, mely a haj, bőr és szemek pigmentjének részleges vagy teljes hiányával jár. Az OCA-ban jelentkező látásproblémák közé tartozik a csökkent látásélesség, fényérzékenység, abnormális szemmozgások, kancsalság, jelentős fénytörési hibák, a fovea fejletlensége, és a látóideg rossz iránya.
A vizsgálatban Stav Gunz és munkatársai OCA-nak betudható látáskárosodással küzdő gyerekeket hasonlítottak össze egyéb okok miatti látáskárosodással küzdő gyerekekkel. A kutatók 708 gyerek és kamasz adatait elemezték. A csoportból 401 gyereknek volt OCA-diagnózisa, míg 307-en látáskárosodással küzdő kontrollok voltak, életkor és látástávolság alapján kiválasztva.
A kutatók arról számolnak be, hogy az OCA-val küzdő gyermekek csoportjában 14 (vagyis 28-ból 1), míg a kontrollcsoportban mindössze 3 (vagyis 102-ből 1) gyereknél diagnosztizáltak autizmust. Ez a kutatók szerint azt mutatja, hogy az autizmus és az albinizmus közötti kapcsolatra önmagában a látáskárosodás nem ad magyarázatot.
Arra következtetnek, hogy „A figyelemfelkeltés arra, hogy az albinizmussal élő gyermekeknél az ASD milyen mértékben fordulhat elő társdiagnózisként, irányíthatja a szakmai gyakorlatot, biztosítva, hogy az albinizmussal és gyaníthatóan ASD-vel élő személyek korai diagnózisban részesüljenek, és idővel jobb kimenetelt érjenek el.”
—
“The prevalence of autism among children with albinism,” Stav Gunz, Irit Rozen-Knisbacher, Anat Blumenfeld, Karen Hendler, and Claudia Yahalom, European Journal of Ophthalmology, 2023.10.03. (online ingyenes). Cím: Claudia Yahalom, Department of Ophthalmology, Hadassah Medical Center, Kiryat Hadassah, POB 12000, Jerusalem, Israel, 91120, kloudia@hadassah.org.il.
Egy vizsgálat megállapította, hogy az ASD-s munkavállalók kisebb valószínűséggel mutatnak „bystander” hatást
Egy új kutatás szerint az autizmus spektrumzavarokkal (ASD) élő munkavállalók egyedi módon járulhatnak hozzá a cégekhez, mivel a neurotipikus személyekhez képest kisebb valószínűséggel mutatják az ún. „bystander” hatást („bámészkodó hatás”).
A bystander hatás azt a tényt jelenti, hogy az emberek bizonytalanabbak a problémák azonosításában, illetve abban, hogy közbelépjenek-e megoldani azt, ha más emberek is jelen vannak. Minél többen vannak jelen, annál kisebb a valószínűsége, hogy valaki előlép.
Lorne Hartman és munkatársai 33 ASD-s felnőtt alkalmazottat és 34 kontrollt kértek arra, hogy töltsenek ki egy online felmérést. A résztvevők olyan kérdésekre adtak választ, melyeket annak meghatározására állítottak össze, hogy mekkora valószínűséggel szólalnának fel, ha hasztalan vagy működésképtelen folyamatot észlelnének a cégüknél, illetve, hogy döntésüket befolyásolná-e a jelenlévő emberek száma.
Hartman szerint a vizsgálat azt mutatta, hogy „az autizmussal élő alkalmazottak sokkal nagyobb valószínűséggel avatkoznának be, ha valami rosszat láttak, függetlenül a jelenlévők számától.” Hozzáteszi, hogy „azokban a helyzetekben, melyekbe nem avatkoztak volna be, nagyobb valószínűséggel jelölték meg mások befolyását, mint okot, míg a neurotipikus alkalmazottak jobban vonakodtak ezt elismerni.”
Hartman és munkatársai arra következtetnek, hogy „az autisztikus alkalmazottak hozzájárulhatnak a szervezeti teljesítmény javításához, mert nagyobb valószínűséggel azonosítanak és jelentenek hasztalan folyamatokat és működésképtelen gyakorlatokat, ha tanúi lesznek azoknak”.
Hartman, akinek a fő kutatási területéhez tartozik a vállalatokon belüli etikátlan viselkedés, azt mondja, hogy az általa felderített összes esetben „több száz, talán több ezer ember volt, akik ténylegesen talán nem vettek részt a helytelen cselekedetben, de tisztában kellett volna lenniük azzal, hogy az történik. Ezért az, hogy legyenek olyan emberek, akik hajlandóak – hogy úgy mondjam – súgni, nagyon fontosak a szervezetek számára.”
—
“Organizational benefits of neurodiversity: Preliminary findings on autism and the bystander effect,” Lorne M. Hartman, Mehrdad Farahani, Alexander Moore, Ateeya Manzoor, és Braxton L. Hartman, Autism Research, 2023. október (online ingyenes). Cím: Lorne Hartman, Schulich School of Business, York University, 4700 Keele Street, Toronto, ON M3J 1P3, Canada, lhartman@schulich.yorku.ca.
—és—
“People with autism less likely to succumb to bystander effect, research finds,” hírközlés, York University, 2023.10.26.
A szemmozgáskövetés vizsgálata segítséget nyújthat az ASD diagnosztizálásában nagyon kicsi gyermekeknél
Két különálló vizsgálat szerint egy szemmozgáskövetéses vizsgálat, ami a szociális vizuális kontaktust méri, hasznos lehet az autizmus spektrumzavarok (ASD) diagnosztizálásában 3 éves kor alatti gyerekeknél.
A Warren Jones és Ami Klin által kifejlesztett vizsgálatban a gyerekeknek olyan videókat kell nézniük, melyekben más gyerekek szociális interakcióba lépnek. A gyerekek szemmozgásainak mérései alapján a vizsgálat kimutatja, hogy mekkora náluk az ASD valószínűsége.
A kutatók és csapatuk elvégezték a technológiájuk több helyszínen történő kettős vak vizsgálatát, melyben 475 darab, 16 és 30 hónapos kor közötti gyerek vett részt. Megállapították, hogy a szociális vizuális kontaktus méréseinek érzékenysége (ami az ASD-s esetek pontos azonosítását jelenti) 71,0% volt, a specificitásuk (a fals pozitív eredmények elkerülését jelenti) pedig 80,7%. Egy 335 ASD diagnózissal rendelkező gyerekből álló alcsoportban, melyben a gyerekek ASD diagnózisa biztos volt, a teszt érzékenysége 78,0 % volt, míg a specificitása 85,4%.
Klin megjegyzi, hogy „Ezen eredmények messzemenő hatásai azt jelenthetik, hogy azok a gyerekek, akik jelenleg korlátozottan férnek hozzá a szakértői ellátáshoz, és kettő vagy több évnyi várakozással és beutalókkal néznek szembe, mielőtt négy- vagy ötéves korukban végre diagnosztizálják őket, most akár 16 és 30 hónapos koruk között is diagnózist kaphatnak. Továbbá, ez a technológia minden gyermek szociális fogyatékosságának, verbális képességének és nonverbális tanulási képességének egyéni szintjét méri, ami kulcsfontosságú információ a szakorvosok számára, amikor személyre szabott kezelési terveket dolgoznak ki annak érdekében, hogy minden gyermek a legjobb eredményt érhesse el.”
A kutatók hozzáteszik, hogy „Fontos megjegyezni, hogy a szociális vizuális kontaktus méréseiből származó teszteredményeknek nem célja a fejlődési fogyatékosságok területén szakértelemmel rendelkező szakorvosok helyettesítése; ellenkezőleg, egy ilyen eszköz segítséget nyújthat a szakorvosok számára az autizmus pontos és hatékony diagnosztizálásában, illetve a gyerekek erősségeinek és gyengeségeinek számszerűsítésében.”
—
“Eye-tracking–based measurement of social visual engagement compared with expert clinical diagnosis of autism,” Warren Jones, Cheryl Klaiman, Shana Richardson, Christa Aoki, Christopher Smith, Mendy Minjarez, Raphael Bernier, Ernest Pedapati, Somer Bishop, Whitney Ence, Allison Wainer, Jennifer Moriuchi, Sew-Wah Tay, és Ami Klin, Journal of the American Medical Association, 2023.09.05. Cím: Warren Jones, Marcus Autism Center, Children’s Healthcare of Atlanta, 1920 Briarcliff Rd NE, Atlanta, GA 30329, warren.jones@emory.edu.
—és—
“Development and replication of objective measurements of social visual engagement to aid in early diagnosis and assessment of autism,” Warren Jones, Cheryl Klaiman, Shana Richardson, Meena Lambha, Morganne Reid, Taralee Hamner, Chloe Beacham, Peter Lewis, Jose Paredes, Laura Edwards, Natasha Marrus, John N. Constantino, Sarah Shultz, és Ami Klin, JAMA Network Open, 2023.09.05. (online ingyenes). (Címet lásd fent.)
—és—
“Tablet-based tool to spot autism validated in two studies,” Charles Q. Choi, Spectrum News, 2023.09.05.
—és—
“Measuring children’s looking behavior yields new tool to help diagnose autism earlier, research shows,” hírközlés, Children’s Healthcare of Atlanta, 2023.09.05.
A fragilis X-ben szenvedő férfiaknál az autizmus gyakran diagnosztizálatlan marad
Egy vizsgálat azt mutatja, hogy az autizmus spektrumzavarok (ASD) diagnosztizálása fragilis X szindrómában (FXS) szenvedő férfiaknál gyakran elmarad.
Az FXS, mely kb. 7000 férfiból 1-et és 11 000 nőből 1-et érint, az egyik leggyakoribb öröklődő szellemi fogyatékosság. Jellemző módon az FXS-ben szenvedő férfiak sokkal súlyosabban érintettek, mint a nők.
Jessica Klusek és munkatársai 49 FXS-es férfit vizsgáltak, akik 15 és 24 éves kor közöttiek voltak. Egy multidiszciplináris csapat klinikai értékeléseit, illetve két skála (az Autizmus Diagnosztikai Obszervációs Séma-2 és az Autizmus Diagnosztikai Interjú – Átdolgozott) pontszámait felhasználva a kutatók megállapították, hogy a résztvevők 75%-a megfelelt az ASD kritériumainak. Viszont csak 31%-uk rendelkezett ASD diagnózissal.
„Ráadásul”, mondják a kutatók, „a közösségi diagnózisok alig voltak összhangban a szülők és szakemberek által észlelt ASD-tünetekkel”, és nem mutattak összefüggést a kognitív, viselkedési vagy nyelvi jellemzőkkel.
Következtetéseik szerint „Az eredmények rávilágítanak arra, hogy közösségi környezetben az ASD ritkább azonosítása jelentős akadálya a szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek az FXS-ben szenvedő fiatal férfiak számára. A klinikai ajánlásoknak hangsúlyozniuk kellene az olyan FXS-ben szenvedő gyerekek szakmai ASD-értékelésének előnyeit, akiknél észlelik az ASD fő tüneteit.”
Klusek megjegyzi, hogy „A fragilis X-szindrómában és autizmus spektrumzavarban is szenvedő személyek ki vannak téve a gyengébb oktatási, orvosi, munkavállalási és független élettel kapcsolatos kimeneteleknek, így a korai diagnózis létfontosságú annak érdekében, hogy hozzáférést biztosítson olyan szolgáltatásokhoz, melyek elősegítik a sikereiket és az életminőségüket ezeken a területeken.”
—
“Predictors, parental views, and concordance across diagnostic sources of autism in male youth with fragile X syndrome: Clinical best estimate and community diagnoses,” Jessica Klusek, Elizabeth Will, Carly Moser, Kimberly Hills, Angela John Thurman, Leonard Abbeduto, és Jane E. Roberts, Research on Child and Adolescent Psychopathology, 2023.03.03. Cím: Jessica Klusek, Department of Communication Sciences and Disorders, Arnold School of Public Health, University of South Carolina, 1705 College Street, Columbia, SC, 29208, klusek@sc.edu.
—és—
“Underdiagnosis of autism in children with fragile X syndrome reveals need for better education, early screening,” hírközlés, Erin Bluvas, University of South Carolina, 2023.08.29.
A gyerekek több mint egyharmada kinőheti az ASD-diagnózist
Egy új tanulmány szerint a kisgyermekkorban autizmus spektrumzavarral (ASD) diagnosztizált gyerekek több mint egyharmada 6 éves kora körül többé már nem felel meg a betegség diagnosztikai kritériumainak.
Az Elizabeth Harstad és munkatársai által végzett vizsgálatban 213 olyan gyermeket értékeltek újra öt- és hétéves koruk között, akiket 12 és 36 hónapos koruk között ASD-vel diagnosztizáltak. A csoportból 79 gyermek, vagyis 37,1% már nem felelt meg az ASD diagnosztikai kritériumainak. Több változó ellenőrzése után a kutatók megállapították, hogy mindössze két változó, a női nem és az adaptációs készségek kiinduláskori magasabb szintje hozható összefüggésbe annak a megnövekedett esélyeivel, hogy a második vizsgálatnál már nem áll fenn az ASD-diagnózis.
Harstad megjegyzi, hogy „A kutatásunk rámutat, hogy mennyire fontos a gyerekek időbeni utánkövetése, mert egyes gyerekeknél tényleg változhat a szociális kommunikáció és a viselkedési funkció. Ez kiemeli a folyamatos értékelések és az adaptálható intervenciós stratégiák szükségességét.”
—
“Persistence of autism spectrum disorder from early childhood through school age,” Elizabeth Harstad, Ellen Hanson, Stephanie J. Brewster, Rafael DePillis, Anna L. Milliken, Gabriella Aberbach, Georgios Sideridis, és William J. Barbaresi, JAMA Pediatrics, 2023.10.02. (online). Cím: William Barbaresi, Division of Developmental Medicine, Boston Children’s Hospital, Boston, Massachusetts 02115, william.barbaresi@childrens.harvard.edu.
—és—
“New insights into the developmental trajectory of autism,” hírközlés, Children’s Hospital Boston, 2023.10.02.
Az ASD-s felnőttek fokozott nagyvonalúságot mutatnak idegen emberek iránt
Egy új kutatás szerint az autizmus spektrumzavarokkal (ASD) élő felnőttek a neurotipikus társaikhoz képest hajlamosabbak az idegenek iránti nagyvonalúságra.
A vizsgálatban Paul Forbes és munkatársai különbségeket fedeztek fel a „szociális diszkontálásban” (engedményezés) az ASD-s és ASD-vel nem küzdő személyek között. A szociális diszkontálás azt jelenti, hogy az emberek hajlamosak kevésbé nagylelkűnek lenni a tőlük távolabb álló emberek iránt, mint a hozzájuk közelebb állók iránt. Emellett a kutatók a nagylelkűségről szóló döntés nyereségként vagy veszteségként való megfogalmazásának hatásait is vizsgálták.
A kutatók 53 darab, 20 és 47 éves kor közötti felnőttet toboroztak, hogy vegyenek részt a kutatásukban. A csoportban 28 ASD-s és 25 neurotipikus egyén volt. A kutatók megkérték a résztvevőket, hogy képzeljék el, hogy pénzt osztanak el tőlük különböző szociális távolságokra álló emberek között.
A „nyereség” forgatókönyvben a résztvevőknek azt mondták, hogy a másik embernek eredetileg nincs pénze. Arra kérték őket, hogy válasszanak aközött, hogy egyenlően elosztanak egy összeget maguk és a másik személy között úgy, hogy mindenki kap 75 eurót (a „nagylelkű” opció), vagy nem adnak a másik személynek semmit, és nagyobb összeget tartanak meg maguknak (az „önző” opció). A „veszteség” forgatókönyvben azt mondták nekik, hogy a másik személynek már van 75 eurója. A résztvevők választhattak, hogy megtartanak maguknak 75 eurót (a nagylelkű opció), vagy a másik személy elveszti a 75 eurót, és így több pénzt nyernek maguknak (az önző opció). A kutatók ösztönzőket is hozzátettek azzal, hogy azt mondták a résztvevőknek, hogy közülük két személyt véletlenszerűen kiválasztanak majd a kísérlet végén, és egy-egy választás mindkettőjük számára valós kifizetést eredményezne.
A kutatók arról számolnak be, hogy „Bemutatjuk, hogy egy neurotipikus csoporthoz viszonyítva az autisztikus felnőttek nagylelkűbbek voltak más emberek irányában, különösen azok iránt, akik szociálisan távolabb álltak.” A feladat nyereségként vagy veszteségként való meghatározása is kevésbé befolyásolta őket.
Emellett a kutatók azt mondják, hogy az ASD-s csoportban „Nagyobb mértékű önként bevallott szociális interakciós és kommunikációs, illetve figyelemváltásos nehézségek kerültek összefüggésbe ezzel a fokozott nagylelkűséggel, ami arra utal, hogy az autizmus szociális és nem szociális aspektusai is hozzájárultak ezen hatásokhoz.”
Arra következtetnek, hogy „Az eredményeink alátámasztják a ’fokozott racionalitás’ nézetét autizmusban, mivel a résztvevők proszociális döntéseit kevésbé befolyásolták a potenciálisan torzító információk, mint például a fogadó közelsége vagy a választások keretezése. Ennélfogva, az autizmusban megfigyelt különbségek, amellett, hogy bizonyos kihívásokat jelentenek, proszociális következményekkel is járhatnak.”
—
“Autistic adults show enhanced generosity to socially distant others,” Paul A. G. Forbes, Irini Chaliani, Leonhard Schilbach, and Tobias Kalenscher, Autism, 2023.08.22. (online). Cím: Paul Forbes, Institute of Experimental Psychology, Heinrich Heine University Düsseldorf, Germany, paul.forbes@hhu.de.
Az ASD-s gyerekek körében magasabb az „iskolai szorongás” aránya
Egy új, Egyesült Királyságban végzett vizsgálat szerint az „iskolai szorongás”, vagyis az iskolába járáshoz kötődő jelentős érzelmi feszültség aránya szignifikánsan emelkedett az autizmus spektrumzavarokkal (ASD) élő gyermekek körében.
Sophie Connolly és munkatársai iskolai szorongást átélő gyerekek és fiatalok 947 szülőjének kérdőív-válaszait hasonlították össze egy életkornak megfelelően párosított kontrollcsoport 149 szülőjének válaszaival. Arról számolnak be, hogy „Figyelemre méltó módon a jelenleg iskolai szorongást tapasztaló gyerekek és fiatalok 92,1%-át neurodivergensként írták le, 83,4%-ukat pedig autisztikusként.” Összehasonlításképpen, a „nincs iskolai szorongás” csoportban az egyének 16,8%-a volt autisztikus. Ráadásul, az iskolai szorongást mutató autisztikus egyének szignifikánsan fiatalabb életkorban mutattak szorongást, mint a nem autisztikus gyerekek, és ez sokkal tartósabb is volt.
A kutatók hozzáteszik, hogy a szenzoros feldolgozási nehézségek és a figyelemhiányos/hiperaktív zavar (ADHD) szintén összefüggésben álltak az iskolai szorongás magasabb arányaival. Továbbá azt mondják, hogy „a klinikailag jelentős szorongásos tünetek és a fokozott igényelkerülés is átható volt.”
Megállapítják, hogy „Az iskolai szorongást átélő gyerekek és fiatalok többsége jelenleg vagy korábban általános iskolai oktatásban részesült…, ami felveti a kérdést, hogy az általános iskolai körülmények megfelelőek-e minden gyermek és fiatal számára, és ha nem, akkor mi lenne megfelelőbb.”
A kutatók megjegyzik, hogy vizsgálatuk ASD-vizsgálaton éppen áteső vagy a vizsgálatokra váró egyéneket foglalt magában, illetve olyanokat, akik már rendelkeztek hivatalos diagnózissal. Szerintük mivel a kutatások jellemzően nem mutatnak szignifikáns különbséget az ASD jellemzőiben az igazoltan ASD-s felnőttek és a diagnózisra várakozók között, és mivel a diagnózisra való várakozási idő az Egyesült Királyságban hosszadalmas, „szélesebb körű felvételi kritériumok valószínűleg az iskolai szorongást átélő gyerekek és fiatalok körében előforduló autizmus prevalenciájának pontosabb becslését tennék lehetővé.” Viszont megjegyzik, hogy a vizsgálati populációjuk sokszínűsége korlátozott volt, ami befolyásolhatja az eredményeiket.
A kutatók arra következtetnek, hogy „További, ideális esetben autista és más neurodivergens személyekkel közösen végzett kutatásokra van szükség a legjobb gyakorlatok meghatározására az oktatásban, és annak biztosítására, hogy megfelelően megértsük, hogy a neurodivergens tanulók hogyan tanulnak a legjobban.”
—
“School distress and the school attendance crisis: a story dominated by neurodivergence and unmet need,” Sophie E. Connolly, Hannah L. Constable, és Sinéad L. Mullally, Frontiers in Psychiatry, 2023.09.22. (online ingyenes). Cím: Sinéad L. Mullally, sinead.mullally@ newcastle.ac.uk.
A gyenge önegyüttérzés hozzájárulhat a szorongáshoz és a depresszióhoz a spektrumon élő egyéneknél
Egy új, Egyesült Királyságban végzett vizsgálat szerint a gyenge önegyüttérzés erőteljes szerepet játszhat az autizmus spektrumzavarokkal (ASD) élő személyeknél tapasztalt szorongás és depresszió emelkedett arányaiban.
John Galvin és munkatársai autisztikus és nem autisztikus egyének körében végeztek felmérést három különböző időpontban egy év leforgása alatt. (Az autisztikus csoportban 228 személy töltötte ki az első kérdőívet, 156 töltötte ki a másodikat, és 165-en töltötték ki a harmadikat.) A résztvevők demográfiai információkat adtak meg, és felméréseket töltöttek ki, melyek az autisztikus vonásaikat, illetve a szorongás és depresszió szintjét mérték fel. Emellett kitöltöttek egy felmérést, ami az önegyüttérzés három aspektusát mérte fel:
- Önmagunkkal szembeni kedvesség, vagyis önmagunk ugyanolyan kedvesen való kezelése, mint mások esetében.
- Közös emberi természet, vagyis annak megértése, hogy minden ember szembesül kihívásokkal és nehézségekkel.
- Tudatosság, vagyis annak a képessége, hogy tudatában legyünk a gondolatoknak vagy érzelmeknek (beleértve a negatívakat is) anélkül, hogy felülkerekedjenek rajtunk.
A kutatók arról számolnak be, hogy míg a neurotipikus kontrollokra vonatkozó eredmények vegyesek voltak, az autisztikus egyének következetesen összefüggést mutattak az alacsonyabb szintű önegyüttérzés és az ezt követő szorongás vagy depresszió között. Megfordítva, a depresszió és a szorongás nem jelezte előre az önegyüttérzés jövőbeni szintjét. Mind az autisztikus, mind a nem autisztikus résztvevők esetében az autisztikus vonások az első időszakban kötődtek a gyengébb önegyüttérzéshez a második időszakban és a szorongáshoz vagy depresszióhoz a harmadik időszakban.
A kutatók hozzáteszik, hogy „Ezen eredmények klinikailag releváns értelmezése az, hogy az autisztikus vonások súlyossága a gyengébb önegyüttérzésen keresztül súlyosbodhat vagy mentális egészségügyi problémákhoz vezethet.” Úgy vélik, hogy az olyan tényezők, mint a trauma, zaklatás, az autista vonások álcázásának szükségessége, és a mások általi el nem fogadás átható érzése ASD-s egyéneknél gyenge önegyüttérzéshez vezethet.
Továbbá, a kutatók szerint az eredményeik a hiányzó vagy csökkentett visszacsatolási hurok lehetőségére utalnak. „Az önegyüttérzés és a pszichopatológia közötti negatív visszacsatolási hurok önszabályozó hatása nélkül az autista vagy a magasszintű vonásokkal rendelkező egyéneknél” – mondják – „az alacsony szintű önegyüttérző válaszreakciók kicsúszhatnak az irányítás alól, és a tünetek további fokozódását eredményezhetik”.
A kutatók következtetései szerint eredményeik „elősegíthetik az olyan intervenciók fejlesztését, melyek, mint az autisztikus és magasszintű autisztikus vonásokkal rendelkező nem autista felnőttek mentális jóllétének serkentésére szolgáló eszközök, kifejezetten az önegyüttérzést célozzák meg.”
—
“Longitudinal associations between autistic traits, self-compassion, anxiety and depression in autistic and non-autistic adults without intellectual disability,” John Galvin, Abby Howes, és Gareth Richards, Journal of Autism and Developmental Disorders, 2023.10.24. (online ingyenes). Cím: John Galvin, john.galvin@warwick.ac.uk.